Novai faluséta túraútvonal

A Kerkaland faluséták keretében a Lenti-Kerkaland nevesített turisztikai attrakciók egyes falvakhoz kapcsolt elemeit lehet bejárni. A településen és a környezetében megtehető kiránduláshoz a kényelmes cipő viselése javasolt.

  • Táv: 8 km (8,2 km)
  • Időtartam: 2,5 óra tiszta menetidő, megállókkal és az attrakciók megtekintésével 3-4 óra.

Útvonal:

  1. Nova – Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény
  2. Nova – Nagyboldogasszony Plébániatemplom
  3. Nova - Sportpálya
  4. Nova – Csicsergő Szabadidő Központ
  5. Novai szőlőhegy
  6. Nova – Alsóhegyi kilátó
  7. Nova - Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény

Letölthető térképek

Faluséta Nova látnivalói (GPX fájl letöltése) [2.92 kB]

Faluséta Nova látnivalókkal (GPX fájl letöltése) [137.11 kB]

Faluséta Nova útvonal (GPX fájl letöltése) [135.09 kB]

Tervezés:

A túra célja:

  • félnapos családi kirándulás keretében megismerkedni Nova település látnivalóival

Évszak, időjárás:

  • A túra bejárása évszaktól függetlenül bármikor lehetséges, havas-jeges időszakban az erdőterületen található utak nem takarítottak.

Az útvonal mentén a következő településeken érhető el szálláshely:

  • Nova

Szervezés:

  • A kirándulás külön szervezést nem igényel. A helytörténeti kiállítás belépődíj ellenében a hét minden napján látogatható.

Túrakiírás tartalma:

Vezető, szervező (elérhetőség):

  • A túra szakmai dokumentumai (track, stb) elérhető a www.kerkaland.hu honlapon

A település rövid története

Nova Lentitől 15 km -re található a 75-ös főútvonal mentén. A település Göcsej középpontjában van, ezért "Göcsej fővárosaként" is emlegetik. Magas dombhátú vidékét keletről a Cserta, nyugatról és délről a Kerta - patak fogja közre.
Nova az Árpád-kortól a 18. század végéig egyházi birtok, a veszprémi majd a szombathelyi püspöki területe. A 15. században mezővárosi rangot kap (okleveles említés 1446). Ekkor már a püspökség gazdatisztjei székeltek itt, akiket a sümegi várnagy rendelt ki, még külön bírája is volt a településnek.
Kanizsa eleste után gyakorta jelenik meg határában a török. A városkát megerősítik, de a folyamatos török zaklatások miatt a birtokai elpusztásodnak. Mivel határvidéknek számított, mind a magyar, mind a török oldalnak fizetett adót. A vidék utolsó török uraság Mohmed Ispaya volt.
A török hódoltság lezárultával a település fejlődésnek indul. Növekedett a népessége, mezőgazdasági területeit művelték, jelentős szőlőterületekkel, majorokkal, malmokkal, és 3 kerekű fűrészmalommal is rendelkezett.
1778-ban készült el a templom, amely a környék egyik legszebb barokk épülete (Nagyboldogasszony Plébániatemplom). A plébánia is folyamatosan működik.
A falu híres plébánosa, Plánder Ferenc Göcsej néprajzának, hagyományainak, történek máig legkiválóbb kutatója volt.
A szombathelyi püspök egykori birtoka a 19. században a Batthyány család kezére került. Ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági befolyása. 1919-ben gróf Batthyány Zsigmond Novára tette át székhelyét.
Batthyány Zsigmond fontosnak tartotta az önálló magyar bank létrehozását, ezért 1898-ban megalakította a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság"-ot, amelynek Batthyány a tulajdonosa maradt élete végéig.
A Batthyány vadászkastély 1933-ban épült és az "Olgamajor" nevet kapta Batthyány Zsigmond felesége után. Az épület ma vadászházként működik.
1870-től a közigazgatási reform keretében a Novai járás központja.
A település, mint Göcsej központja még a két világháború között megőrzött szerepéből néhányat, ilyen szolgabírói, másrészt körjegyzőségi központ.
1950-ben elveszik járási székhely címét, ezt a szerepet Lenti veszi át, ezáltal az elvándorlás igen felgyorsul. Előbb az adminisztratív ügyek intézői távoznak, majd az orvosi ellátás leépítése következtében az egészségügyben tevékenykedők (előbb a tüdőgondozó, aztán a szülőotthon és a mentőállomás is megszűnik).
A rendszerváltás után Polgármesteri Hivatal működik a községben. A 20. század vége a vezetékes infrastruktúra látványos kiépülését hozta Nován (szennyvíz, gázhálózat épül). Újra megjelentek jelentősebb ipari foglalkoztatók a településen (bútorgyártás).
A községben a Göcseji Aratónapok keretén belül évente megrendezésre kerül a Zala Megyei Kézikaszás arató- és cséphadarós cséplőverseny, amely számos érdeklődőt vonz a megye határain túlról is.

Részletes túraleírás

A művelődési házzal egybeépített volt tisztartó házban található a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény. A település séta a gyűjtemény épülete elől indul. A kiállítás belépődíj ellenében a hét minden napján látogatható. Az egykori „Tiszttartó Házban” kialakított kiállításon helyi termékek, ajándéktárgyak is megvásárolhatók.
A kiállítás első anyagait az 1950-es évek elején gyűjtötték össze. Ezekből nyílt meg 1954-ben a Plánder Ferenc Falumúzeum. Névadója Göcsej első néprajzkutatója volt, aki plébánosként sok időt töltött a településen.
2019-ben a gyűjtemény megújult, a látogatók megismerhetik Nova történelmét és a göcseji gasztronómiát. A modern múzeumi módszereket felhasználó tárlat kisfilmek, kipróbálható eszközök használatával várja a vendégeket.
A kiállítás megtekintése után menjünk át (Kossuth u. átszelésével) az épülettől balra eső Nagyboldogasszony Plébániatemplomba.
A novai templomot az 1777-ben létrehozott szombathelyi püspökség első püspöke, Szily János építtette 1778-ban. Az egyszerű külső mögött pompás, barokk templombelső Hefele Menyhért elképzelései alapján valósult meg. Freskóit az osztrák Dorfmeister István készítette. Berendezési tárgyaira, amelyeket Roszt Simon és Pehm József faszobrászok faragtak, a késő barokk, copf-stílus a jellemző. A Szűzanyának emelt főoltárán egy áldozati bárányt láthatunk, a Dorfmeister által festett oltárkép pedig a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázolja. A sekrestyében látható, fából faragott Szentháromság-szobor idősebb a templomnál, még a korábban itt álló gótikus templom dísze volt.
A templom érdekessége, hogy ha két szenteltvíztartójából az egyikbe belesúgunk valamit, azt hallani lehet a másiknál fülelve.
Az épület teljes rekonstrukciójára 1995 és 2006 között került sor.

A templomtól sétáljunk keleti irányba a Kossuth utcán. A balra nyíló Petőfi utcát elhagyva a jobb oldalon kis utca nyílik a sport és szabadidős létesítmények felé. Térjünk le jobbra és pihenjünk meg a település sportlétesítményeinél. 

A műfüves focipálya mellett játszótér is várja a kisebb gyermekeket.
A sportpályák közelében található a zalai falvak elmaradhatatlan látványossága, egy harangláb. Folytassuk utunk a sportpályákhoz épített úton és a tiszttartó ház (helytörténeti gyűjtemény mögött) forduljunk a Fő útra és haladjunk déli irányba.

A kisforgalmú közút mellett sétálva az irányjelző táblánál (felső kép) forduljunk le jobbra a
a Csicsergő Szabadidőközpont irányába (szállás és étkezési lehetőség).
Csicsergő Szabadidőközpont 10 hektáros parkjából 1 hektárnyi területet ölel fel a források táplálta tiszta vizű tó, mely kizárólag a Szabadidőközpont vendégeinek kikapcsolódását szolgálja: legyen szó sporthorgászatról, strandolásról vagy csónakázásról. A tanösvény, erdei tornapálya, tűzrakóhely, kerti padok és asztalok várják a vendégeket.
Innen kiépített út vezet fel a novai szőlőhegyre.

A szőlőhegyen számos hangulatos pincét láthatunk. Az Alsóhegy út egyik legérdekesebb pontja a kilátó (jelenleg nem látogatható, mert felújításra vár). A kilátó mellett pihenőhely és Szent Orbán püspök faszobra várja a látogatókat.

A kilátó után haladjunk tovább az Alsóhegy úton. Majd az első kereszteződésnél forduljunk balra. Ez az út visz el a Kerta patakig. Kellemes környezetben érjük el a kisforgalmú közutat, ahol (Nova-Mikekarácsonyfa út) Nova irányába, Északnak fordulunk.

A közút mellett haladva kb. 1,5 km megtétele után jutunk vissza a település központjába.