Lenti – Páka - Nova kerékpáros túraútvonal

A Kerkaland kerékpáros túra keretében Lenti térségében részben természeti környezetre útvonal, ami a Lenti-Kerkaland nevesített turisztikai attrakciók egy részét kapcsolja össze. A természeti adottságok miatt ajánlott terepkerékpár, vagy trekking kerékpár használata.

• Táv: 56 km (56,3 km)
• Időtartam: 3 óra tiszta menetidő, megállókkal és az attrakciók megtekintésével 8 óra.

Útvonal:

1. Lenti (Hotel Balance)
2. Lenti temető (kerékpáros pihenő)
3. Lenti Kerka függőhíd
4. Lentiszombathely – képesfa
5. Iklódbördöce
6. Csömödéri horgásztó
7. Csömödér erdei vasútállomás
8. Páka – bunkerek
9. Páka – Öveges Emlékház
10. Páka – Dömeföldi tájház
11. Zebecke
12. Mikekarácsonyfa
13. Nova – Alsóhegy
14. Nova – Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény
15. Novai erdő
16. Lenti – Bárszentmihályfa
17. Lenti – Mumor
18. Lenti (Hotel Balance)

Letölthető térképek

Lenti-Páka-Nova kerékpáros túra látnivalói (GPX fájl betöltése) [12.01 kB]

Lenti-Páka-Nova kerékpáros túra útvonala látnivalókkal (GPX fájl letöltése) [997.5 kB]

Lenti-Páka-Nova kerékpáros túra útvonala (GPX fájl letöltése) [987.08 kB]

Tervezés:

A túra célja:

• egy napos családi kerékpáros kirándulás (kis kamasz gyerekekkel) keretében megismerkedni a Kerkaland desztináció meghatározó elemeivel,
• egyéni vagy csoportos kerékpáros túra keretében megismerni a Lenti járás déli területeinek látványosságait

Évszak, időjárás:

• A túra bejárása évszaktól függetlenül bármikor lehetséges, havas-jeges időszakban az erdőterületen található utak nem takarítottak.

Az útvonal mentén a következő településeken érhető el szálláshely:

• Lenti, Páka, Csömödér, Nova

Szervezés:

• A kirándulás külön szervezést nem igényel. Egyes látnivalók nyitvatartási rendjéről érdemes előre érdeklődni.

Túrakiírás tartalma:
Vezető, szervező (elérhetőség):

• A túra szakmai dokumentumai (track, stb) elérhető a www.kerkaland.hu honlapon

Részletes túraleírás

A kirándulás Lentiből a Lenti Gyógyfürdő mellől indul. A Bánffy utcán érjük el a Lenti-Lovászi felé vezető utat. A város határától kerékpárút vezet a közút mentén (kerékpáros pihenő a Lenti temető mellett).
Haladjunk Dél felé a közút melletti kerékpárúton. Lenti Máhomfa előtt térjünk le a Keletre tartó kerékpárútra. Itt néhány km-en keresztül nagyon szép természeti környezetben bringázhatunk. Az erdőt több vizfolyás szeli ketté, rajta hidak biztosítják az átkelést. Az egyik leglátványosabb az erdő elején, a Kerka felett átívelő függő híd. A kerékpárút mentén halad a Tőzike tanösvény végig. Régen az erdő kocsányos tölggyel volt teli, melynek emlékét több, 200 évesnél is idősebb óriás őrzi. Mára a tölgyek mellett gyertyán, magyarkőris, mezei juhar képezi az erdő számottevő részét. A közel 1 hektáros területet 1976-ban nyilvánították helyi jelentőségű védett természeti területté.
A tölgyes Lentiszombathely felé eső részén áll a "képes fa”, ami tulajdonképpen egy Mária-szobrot őrző idős tölgy. A népi vallásosság emléke a 19. században keletkezett. A hagyomány szerint a pásztorok miközben őrizték a nyájat, találtak egy fadarabot, egy fatörzset, amiben emberre utaló jelek, vonások voltak, s Szűz Máriát vélték benne felfedezni. Felöltöztették, és nagy becsben tartották. Ma egy Szűz Mária szobor áll a törzsre rögzített oltárban, mivel az eredeti faragványt ellopták.
Lentiszombathelyre beérve a Szombethelyi úton a kerékpárúton forduljunk jobbra és tartsunk DK-i írányba Iklódbördöce felé. A kerékpárút a Creaton Cserépgyárig vezet, utána jeleölt kisforgalmú utakon haladunk tovább Csömödé irányába.
Iklódbördőcén igazi ízutazásban lehet részünk. Tóth Károly mangalicái, Lengyelné Csondor Katalin (Mesemondó Kata) gyógynövény- és méhészeti bemutatója mellett érintjük Sabján-Ozsváth Emese Ökotanyáját, melynek központja egy kizárólag megújuló energiával működő gerendaház kemencével, aszalóval, levendulakerttel.
A település végén, a levendulással szemben Észak felé murvás út vezet a csömödéri tóhoz.
A mesterséges víztárózót a 60-as évek végén alakították ki. A létrehozása során sok fa került kivágásra, ezért a mederben tuskók, akadók találhatók, ami ragyogó haltartó hely. (Horgászni csak stégről lehet.)
A tó partján pihenő helyek várják a kikapcsolódni vágyókat.
Csömödérre beérve az első utcáb forduljunk jobba (Fő út) és keressük fel a Csömödéri Állami Erdei Vasút központját. Hazánk leghosszabb (109 km) erdei vasútjának központjában játszótér, park, turistaszálló és büfé várja a látogatókat.
A vasútállomás melletti turistaszálló épületében van lehetőség részt venni a Burján Emese vezette „Míves tejmanufaktúra” bemutatóján. A tejműhely a dél-zalai Eszteregnyén van. Mindig kísérleteznek, hogy a legkülönlegesebb joghurtokat és a legfinomabb sajtokat tudják kínálni vevőinknek. Joghurtjaik Kiváló Helyi Termék díjat, sajtjaik két országos sajtverseny különdíját nyerték már el.
Térjünk vissza a közútra és az Alsó-Válicka hídja után tegyünk egy kis kitérőt a Tormafölde felé tartó út mentén található bunkerekhez.
A Páka és Csömödér közötti erdőben megbúvó védvonal igazi kuriózum. A hidegháborús bunkerrendszer megmaradt része. Az erődrendszer építményei legnagyobb számban Dél-Zalában maradtak meg. A „Magyar Maginot-vonal”-nak nevezett erődrendszer majdnem kétszer olyan hosszú, mint a névadó, francia Maginot-vonal (350 km). A védvonal kialakítása 1950-ben kezdődött meg. A Déli Védelmi Vonal három védőövből állt, ezek közül az első az úgynevezett fővédőöv épült ki a legteljesebben. Az itt található erődítményeket – melyeket a köznyelv bunkernek hív – szovjet tervek alapján építették 1952 és 1955 között.
Innen tartsunk Páka felé (Béke út).
A Béke útról a Kossuth utcánál forduljunk balra (Észak felé) és keressük fel az Öveges József Emlékházat.
Pákán született 1895-ben a híres fizikus Öveges József, akinek egykori házában ma emlékkiállítás van. Egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival a 60-as években a TV nézők kedvencévé vált.
A Kossuth-díjas tudós bogaras dolgairól számos történet kering. Az egyik szerint például annyira félt a fertőzésektől, hogy csak a hozzá nagyon közel állókkal volt hajlandó kezet fogni, velük is csak bal kézzel.
Az Emlékház melléképületében 2020-ban létesült új tárlat Páka környezetének népi kultúráját mutatja be.

Forduljunk vissza és a Kossuth utcán haladva hagyjuk el a települést és kerekezzünk át a Pákához tartozó Dömeföldre. A település központjában, a közúttól 50-71 méterre, egy kis utca oldalán áll a Dömeföldi tájház. A 2020-ban megújult, korabeli használati eszközökkel berendezett épület mindössze 3 helyiségből áll, konyhából, szobából és kamrából. A műemléki védelem alatt álló, döngölt föld padlózatú tájház csoportosan és egyénileg is látogatható. Nyitvatartásáról az önkormányzaton lehet érdeklődni.

Térjünk vissza Pákára, majd a Kossuth utcáról az Ifjúság útra (É felé) letérve a Sugár úton keresztül hagyjuk el a települést. Ortaháza és Zebecke érintésével érkezünk meg Mikekarácsonyfára, ahol a Petőfi Sándor utcát érintve kerekezhetünk el a novai alsóhegy mellett.
Novára érve letérhetünk a Csicsergő Szabadidőközpontba (balra), vagy akár a szőlőhegyi kilátóig is feltekerhetünk. Kis kitérőnk után folytassuk az utat a településközpont felé (Fő út).

A településközpontban található a Plánder Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény és a Nagyboldogasszony Plébániatemplom.
A művelődési ház épületéből megközelíthető kiállítás első anyagait az1950-es évek elején gyűjtötték össze. Ezekből nyílt meg 1954-ben a Plánder Ferenc Falumúzeum. Névadója Göcsej első néprajzkutatója volt, aki plébánosként sok időt töltött a településen.
2019-ben a gyűjtemény megújult, a látogatók megismerhetik Nova történelmét és a göcseji gasztronómiát. A modern múzeumi módszereket felhasználó tárlat kisfilmek, kipróbálható eszközök használatával várja a vendégeket.
A kiállítás belépődíj ellenében a hét minden napján látogatható. Az egykori „Tiszttartó Házban” kialakított kiállításon helyi termékek, ajándéktárgyak is megvásárolhatók.

Az épülettel átellenben álló novai templomot az 1777-ben létrehozott szombathelyi püspökség első püspöke, Szily János építtette 1778-ban. Az egyszerű külső mögött pompás, barokk templombelső Hefele Menyhért elképzelései alapján valósult meg. Freskóit az osztrák Dorfmeister István készítette. Berendezési tárgyaira, amelyeket Roszt Simon és Pehm József faszobrászok faragtak, a késő barokk, copf-stílus a jellemző. A Szűzanyának emelt főoltárán egy áldozati bárányt láthatunk, a Dorfmeister által festett oltárkép pedig a Boldogságos Szűzanya mennybevitelét ábrázolja. A sekrestyében látható, fából faragott Szentháromság-szobor idősebb a templomnál, még a korábban itt álló gótikus templom dísze volt.
A templom érdekessége, hogy ha két szenteltvíztartójából az egyikbe belesúgunk valamit, azt hallani lehet a másiknál fülelve.
Az épület teljes rekonstrukciójára 1995 és 2006 között került sor.

Tegyünk kis kitérők a novai sportpályára, ahol pihenő és játszótér várja a látogatókat.
A templom mellett nyíló Göcsej utcán folytassuk a kerekezést. A Novai-tó és az Imre major érintésével érjük el az egyik legszebb erdőrészt, a Szalma-hídi erdőt. Kanyargós utakon haladjunk Bárszentmihályfa irányába. A Lentihez tartozó településrészen érdemes betérni Dulics Margit népi iparművész portájára, ahol különböző fonott termékekből láthatunk bemutatót (vásárlási lehetőséggel).
A Mihályfai úton Délnek fordulunk és folytatjuk az utat Mumor felé. Az út mentén több helyen látni érdekes vizes élőhelyeket, un. tókákat, amelyek különösen tavasszal, kora nyáron nyújtanak látnivalót színes virágaikkal, gazdag élővilágukkal.

Mumorban a 75-ös főutat elérve forduljunk Ny.-ra Lenti irányába. Mumortól kiépített kerékpárút vezet Lentibe. Az úton két helyen érdemes megállni. A Lenti parkerdőben kanyargó Vadvirág tanösvény egy kellemes séta keretében mutatja be az erdei élővilágát, kiemelve a térség meghatárózó élő vízét a Kerka folyó élőhelyeit.

A tanösvénytáblák mindegyike interaktív, szórakoztatva ismertet meg a környék természeti értékeivel.
A kerékpárúton átkelünk a Kerkán, majd a Sárberki patakon. A két vízfolyás között, az út jobb oldalán áll a Lenti vár. (magántulajdon - nem látogatható). A Sárberki patak partján áll a Helyi értékek háza, udvarában gyakran tartanak kézműves bemutatókat és vásárokat.
A körforgalomnál a 3 kijáratot választva térjünk rá a Petőfi utcára, majd a Bánffy utcán keresztül térjünk vissza kiinduló pontunkhoz a Lenti termálfürdőhöz.

Alternatíva:

A parkerdőből a 75-ös úton (Dózsa György utca,) a körforgalom 2. kijáratát választva haladjunk tovább a város főutcáján (Kossuth út). A Szent Mihály Templom és a Művelődési Központ környezetében tegyünk egy sétát, majd a Kossuth útról a Táncsics Mihály utcában forduljunk balra (kerékpársáv az utca mindkét oldalán). A vasúti átjárón áthaladva térjünk vissza kiinduló pontunkhoz a Lenti termálfürdőhöz.
A Lenti Termálfürdő és a Szent György Energiapark 5 szabadtéri és 4 fedett medencéjével az év minden napján kikapcsolódási lehetőséget nyújt a kerekezésben megfáradt túrázók számára. A fürdő 3 egységből – fedett fürdő, strandfürdő és szauna – áll.
A Fürdő környezetében javasoljuk az erdei vasút Lenti állomásépületének meglátogatását, és egy kellemes időutazást a kisvasúttal!
Az erdei vasút várótermével és kiállítási célra kialakított másik két termével 2005 májusától ad otthont a „Göcsej kincsei, az erdő és a fa” címet viselő erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti, valamint vadászati állandó jellegű kiállításnak.
A stílusában és hangulatában az egykor legnagyobb göcseji erdőbirtok, a herceg Esterházy hitbizomány uradalmi épületeit idéző vasútállomás termeinek dokumentum-, fotó- és tárgyi anyagán át a látogató bepillanthat a göcseji erdők színes világába, az erdészek munkájába, a közel évszázados erdei vasút történetébe.