Páka faluséta túraútvonal

A Kerkaland faluséták keretében a Lenti-Kerkaland nevesített turisztikai attrakciók egyes falvakhoz kapcsolt elemeit lehet bejárni. A településen és a környezetében megtehető kiránduláshoz a kényelmes cipő viselése indokolt.

  • Táv: 12 km (12,3 km)
  • Időtartam: 3 óra tiszta menetidő, megállókkal és az attrakciók megtekintésével 5-6 óra.

Útvonal:

  1. Páka – Öveges József Emlékház
  2. Dömeföldi tájház
  3. Páka - szőlőhegy
  4. Páka – Háromszenteki kápolna
  5. Páka - bunkerek
  6. Páka – Öveges József Emlékház

Letölthető térképek

Faluséta Páka látnivalói (GPX fájl letöltése) [4.91 kB]

Faluséta Páka látnivalókkal (GPX fájl letöltése) [512.31 kB]

Faluséta Páka útvonal (GPX fájl letöltése) [508.94 kB]

Tervezés:

A túra célja:

  • egésznapos családi kirándulás keretében megismerkedni Páka település látnivalóival.

Évszak, időjárás:

  • A túra bejárása évszaktól függetlenül bármikor lehetséges, havas-jeges időszakban az erdőterületen található utak nem takarítottak.

Az útvonal mentén a következő településeken érhető el szálláshely:

  • Páka

Szervezés:

  • A kirándulás külön szervezést nem igényel. Az emlékház és a tájház nyitvatartási rendjéről érdemes előre érdeklődni. A bunkerek szabadon látogathatók.

Túrakiírás tartalma:

Vezető, szervező (elérhetőség):

  • A túra szakmai dokumentumai (track, stb) elérhető a www.kerkaland.hu honlapon

A település rövid története

Zala megye nyugati részén, Lentitől délkeletre fekvő település. A Csömödéri Állami Erdei Vasút mentén, a fő közlekedési útvonalaktól 10-15 km-re helyezkedik el.

Páka első írásos említése egy 1121-ben kelt dokumentumból származik, amelyben szerepel Szent György tiszteletére felszentelt temploma. Neve egyes források szerint a települést kettészelő Alsó-Válicka középkori elnevezése, egy másik elmélet szerint a szláv pak személynévből ered, amelynek jelentése erős, hatalmas.

A középkorban a település több nemesi család is birtokolta, Széchenyiek, Rozgonyiak, Bánffyak, Erdődyek. A 15. században mezővárosi rangra emelkedett.

Ezt a fejlődést akasztotta meg a török hódoltság. A Kanizsa várának elestéig a biztonságos területen levő város a portyázó seregek mindennapos pusztításait volt kénytelen elszenvedni. A végvárrendszer megvédeni nem tudta. A török többször feldúlta, de teljesen lakatlanná sosem vált.
1690-ban a Bánffy család kihalásával és az örökös Nádasdy Ferenc kegyvesztettsége után az Eszterházy családhoz kerül.

A 18. században épül fel Szent Péter és Pál tiszteletére emelt temploma (még torony nélkül). Majd a templom kegyura Eszterházy Miklós az épületet megnagyobbítatja és festményekkel látja el. A torony a templom nyugati oldalán épült fel zsindelytetővel, Esterházy Miklós, Erdődy Lajos adományaiból.

A település adottságaihoz mérten fejlődött a 20. század közepéig; a novai járáshoz tartozó körjegyzőség, anyakönyvi székhely és körorvosi központ volt.

Szőlőhegye szerényen húzódik meg a falu határába, amely erdős területekbe simul bele Tormafölde irányába.

A községben született 1895. november 10-én Öveges József fizikus, piarista tanár, pap, akinek édesapja Pákán tanított. A szülőháza helyén álló épület ma emlékházként működik.

A Zala megyei kőolajkitermelés jelentősége a II. világháború végére megnőtt, a helyiek pedig aggódtak, hogy légitámadás áldozata lesz a környék. Az olajipari munkások védelme érdekére épült meg 1944-ben az a légoltalmi pince, amely aztán az 1950-es években egy hatalmas bunkerrendszerré bővült és egészen Pákáig elért.

Az 1960-as évektől Páka ismét fejlődésnek indult, új házak, új utcák épültek. A rendszerváltás után több településsel közösen tartja fenn körjegyzőségét.

Részletes túraleírás

A faluséta az Öveges József Emlékháztól indul.

Pákán született 1895-ben a híres fizikus Öveges József, akinek egykori házában ma emlékkiállítás van. Egyszerű kísérleteivel, közérthető magyarázataival a 60-as években a TV nézők kedvencévé vált. A Kossuth-díjas tudós bogaras dolgairól számos történet kering. Az egyik szerint például annyira félt a fertőzésektől, hogy csak a hozzá nagyon közel állókkal volt hajlandó kezet fogni, velük is csak bal kézzel.

Az Emlékház melléképületében 2020-ban létesült új tárlat Páka környezetének népi kultúráját mutatja be.

Az emlékházzal szemben áll a település temploma, melyet Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szenteltek. A szabadon álló, barokk, egyhajós templom a 18. század végén épült. Hajója és szentélye csehsüveg boltozatú, a szentély falképeit Johann Ignaz Cimbal festette.

Az emlékház és a templom megtekintése után haladjunk a Kossuth Lajos utcán déli irányba. Hamarosan elhagyjuk a település központját és 5-600 méter megtétele után megérkezünk Dömeföldére (Pákához tartozó településrész). A Dömeföldi úton haladjunk tovább és az első jobbra nyíló utcába térjünk le. A főúttól 50 méterre áll a szépen felújított tájház.

A 2020-ban megújult, korabeli használati eszközökkel berendezett épület mindössze 3 helyiségből áll, konyhából, szobából és kamrából. A műemléki védelem alatt álló, döngölt föld padlózatú tájház csoportosan és egyénileg is látogatható. Nyitvatartásáról az önkormányzaton lehet érdeklődni.
Folytassuk a turánkat a Dömeföldi úton. Az első kereszteződésnél térjünk le jobbra, Dél felé. Az Alsó-Válickán és az Erdei vasúton átkelve térjünk le nyugat felé egy föld útra. Ezen a kissé kanyargós után haladjunk tovább és a Petőfi utca érintésével másszuk meg a pákai szőlő hegyet.

A pákai szőlőhegy különlegessége a szőlőhegy központi részén található Háromszentek kápolna. A torony nélküli kápolnába évente kétszer tartanak misét (május utolsó vasárnapján és októberben). Harangja a mellette álló fa haranglábban van. A kápolna környezetében kellemes szabadtéri pihenőrész van kialakítva.

A kápolnától a második keresztőzést elérve (jobbra) térjünk vissza a Dózsa Gyögy utcán keresztül a faluba. Itt forduljunk balra (ÉK-i irányba) és után tegyünk egy kis kitérőt a Tormafölde felé tartó út mentén található bunkerekhez.

A Páka és Csömödér közötti erdőben megbúvó védvonal igazi kuriózum. A hidegháborús bunkerrendszer megmaradt része. Az erődrendszer építményei legnagyobb számban Dél-Zalában maradtak meg. A „Magyar Maginot-vonal”-nak nevezett erődrendszer majdnem kétszer olyan hosszú, mint a névadó, francia Maginot-vonal (350 km). A védvonal kialakítása 1950-ben kezdődött meg. A Déli Védelmi Vonal három védőövből állt, ezek közül az első az úgynevezett fővédőöv épült ki a legteljesebben. Az itt található erődítményeket – melyeket a köznyelv bunkernek hív – szovjet tervek alapján építették 1952 és 1955 között.

A rövid erdei kirándulás után a Béke úton haladva érjük el a településközpontot, majd érkezünk meg sétán kiindulópontjához az Öveges házhoz.