Szécsisziget faluséta túraútvonal

A Kerkaland faluséták keretében a Lenti-Kerkaland nevesített turisztikai attrakciók egyes falvakhoz kapcsolt elemeit lehet bejárni. A településen és a környezetében megtehető kiránduláshoz a kényelmes cipő viselése javasolt.

• Táv: 4 km (4,3 km)
• Időtartam: 1 óra 20 perc tiszta menetidő, megállókkal és az attrakciók megtekintésével 3-4 óra.

Útvonal:

1. Szécsisziget - Andrássy-Szapáry kastély
2. Szent Kereszt templom
3. Kerka Vízimalom múzeum
4. Szécsiszigeti Bivalyrezervátum
5. Hegyi pihenő (Szécsiszigeti hegyen)
6. Szécsisziget - Andrássy-Szapáry kastély

Letölthető térképek

Faluséta Szécsisziget látnivalói (GPX fájl letöltése) [3.98 kB]

Faluséta Szécsisziget látnivalókkal (GPX fájl letöltése) [40.83 kB]

Faluséta Szécsisziget útvonal (GPX fájl letöltése) [38.41 kB]

Tervezés:

A túra célja:

• félnapos családi kirándulás keretében megismerkedni Szécsisziget település látnivalóival.

Évszak, időjárás:

• A túra bejárása évszaktól függetlenül bármikor lehetséges, havas-jeges időszakban az erdőterületen található utak nem takarítottak.

Szervezés:

• A kirándulás külön szervezést nem igényel. Az kastély és a malommúzeum nyitvatartási rendjéről érdemes előre érdeklődni.

Túrakiírás tartalma:

Vezető, szervező (elérhetőség):

• A túra szakmai dokumentumai (track, stb) elérhető a www.kerkaland.hu honlapon

A település rövid története

A falu a a Közép-Zalai dombságban, a Kerka folyó partján helyezkedik el, 10 kilométerre Lentitől. A falu a Kerka teraszán, annak egyik kis szigetén épült. A település életét mindig meghatározta a Kerka és a Cserta, mivel ezeken vízeken sok vízi malom működött.
Szécsisziget a 14. század óta lakott hely, a Szigeti család birtokaihoz tartozott. A Kerka folyó egykori szigetén fekvő települést Luxemburgi Zsigmond elvette Szigeti Pétertől és Széchy Miklósnak (veszprémi püspökség kormányzójának) adományozta 1403-ban. Innen ered a település neve is.
A 15. század elején Széchy Miklós birtokai között említik, ekkor készül el az első főúri lak és vár a településen.
A 16. században a falu Széchy Dénes, majd fia, Széchy Péter birtoka volt. Péter halálával a család férfiágon kihalt. Tőle Julianna nevű nővére, Kéry Ferenc neje örökölte. Kéryné Szapáry Péternek és nejének, Egresdy Zsófiának adta el az uradalmat, a letenyei uradalommal együtt 1690-ben.
A vár jelentősége az 1600-as években nőtt meg, miután Kanizsa török kézre jutott. a falu várát megerősítését a Kerka vizének az épülethez terelésével. Így a Kanizsa ellen vetett végvárrendszer tagja lett. II. Szapáry Péter és felesége építette meg a mai is álló barokk templomot a 18. század végén. Szentélyrácsa faragott kőfonatos, ajtaja kovácsoltvas, rokokó szószéke domborművel díszített. Freskóit Johannes Pöchl festette. Az orgonát Anton Rőmer gráci mester 1763-ban készítette. Az oltár fölött található oratóriumban egyházi (kiállításon látható ünnepi miseruhák) és helytörténeti kiállítás található.
Ebben az időben készült el a jelenlegi kastély épülete is, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek. A vár árkait 17. századi leírás szerint földsánc vette körül, amit fapalánkok egészítettek ki. Azonban a vár árkait 1871-ben a tiszttartó betömette, területét fásította.
Az épület a magyar barokk kastélyok jellegzetességeit mutatja. Kialakítása egyszerűbb, mint a ismertebb nagyobb kastélyoké, mégis betölti reprezentatív szerepét. Eredetileg U alakú volt, ami egy 1864-ben készült térképen látható.
Az épület mai állapotában L alakú, északkeleti-délnyugati tengelyű szárnya a lakószárny. Északkeleti oldalához magtár csatlakozik. A volt istállókat és a kapuépítményt, mely délkeleti oldalon csatlakozott a kastélyhoz, 1945 után lebontották. A feltárások kimutatták, hogy az épület legidősebb része a magtár. A kastély egy emeletes, oldalfolyosós és teljes területén alápincézett. A kastély bolthajtásos pincéjében tárolták az uradalom borát. A pincében 145 akós hordók álltak, ezeket itt szerelték össze. A régi kapuzat alját rúdfával rakták ki, az udvar egyébként kaviccsal volt felszórva, közepén kút állt, körülötte orgonabokrok.
A településen található az egyetlen megmaradt kerkai vízimalom, amely ma múzeumként működik.
Az 1800-as évek közepéig birtokolta a települést a Szapáry család, melyet házasság révén szereztek meg az Andrássyak, akik egészen 1945-ig voltak a területek birtokosai.

Részletes túraleírás

A falusétát a kastély mellől indítsuk. A Szapáry-Andrássy kastély a Kerka völgyéből pár méterre kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított dombon áll. A kastély egy emeletes, oldalfolyosós és teljes területén alápincézett. Az épület mai állapotában L alakú, északkeleti-délnyugati tengelyű szárnya a lakószárny. Emeleti részében turistaszállás üzemel.
Északkeleti oldalához magtár csatlakozik, ahol az önálló kiállítás mellett időszaki kiállításokat és rendezvényeket is tartanak.
Az épületegyütteshez tartozik egy közel 0,7 hektáros kert, melyet félkör alakban a középkori várárok vesz körül. A kastélyhoz tartozik még a holtág és a jelenlegi meder által bezárt háromszög alakú 7 hektáros terület. A kastély melletti parkban pihenőhely került kialakításra.

A kastély megtekintése után folytassuk utunkat a Kossuth Lajos utcán, majd a Rákóczi utcához érve térjünk be a templomba. Az 1750-es években épült római katolikus barokk templom; melyet Szapáry Péter épített. A templomot Johannes Plöch freskói díszítik, rokokó szószéke domborművel díszített, s 1763-ban Anton Römer által készített orgona tölti meg zenével. Kis egyházművészeti gyűjtemény található az oltár fölött található oratóriumban.

A templom után folytassuk a kirándulást a Rákóczi utcán kelet felé. Ezen az utcán található a környék egyik érdekessége a felújított egykori Andrássy uradalmi vízimalom, amelyben a Kerka Vízimalom Múzeumot alakították ki. Barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a Kerka menti malmok közül ez az egyetlen maradt meg. A Múzeum udvarán minden szombat délután helyi termék vásáron fedezhetik fel a Kerka-völgy gasztronómiai csodáit.  (A malommúzeumot a séta második szakaszában is megtekinthetjük, a kilátótól visszatérve.)

A malom közelében (az út másik oldalán) kis bivalyrezervátum került kialakításra.
A bivaly mocsaras vidékeken, rossz minőségű legelőkön is jól tartható. Hatalmas erejű, szívós, igénytelen munkabíró állat. Teje nagyon zsíros (8%). A bivalytej a sajtkészítés alapanyagaként külföldön közkedvelt. Húsa vöröses, rostos, melynek fehérje és ásványianyag-tartalma magasabb a szarvasmarháénál. A szécsiszigeti bivalyrezervátumot a Kerka-mente Natúrpark Egyesület alapította 1999-ben. Célja a génmegőrzés, a bemutatás, a legelők természeti értékeinek megőrzése.

A Kerka folyót átszelve az utca végén folytassuk az utunk egyenesen, majd ahogy az út balra fordul térjünk rá a hegyre vivő földútra. Tartsunk az úton mindig balkéz felé, majd a szőlőhegyi pincesornál forduljunk jobbra. Elhalad egy modern kereszt mellett. Itt érdemes elgyönyörködni a Kerka völgy elénk táruló látványában. Az útvonal érinti a szécsiszigeti szőlőhegyen kialakított pihenőt. 

A pihenőtől az útvonalon folyamatosan jobbra tartva érünk vissza a Rákóczi utcába, amelyen végig sétálva érjük el a túra kiindulópontják a kastélyt.